Szüneeeeeeeeet! :-)

Kitört a tavaszi szünet. Valahol király, de eskü, elcserélném a dolgos hétköznapokra a szünetet, ha cserébe kitörne a tavasz. :-) Pedig ez jelen körülmények közt igen nagy szó, mert tegnap beleszaladtam egy konfliktusba, elég gázos helyzet volt, ma az egész tantestület engem vigasztalt miatta. Ezt őszintén szólva kicsit túlzásnak éreztem, mert a konfliktussal bennem felhalmozódott feszültséget utána rögvest legyúrtam a kondiban, de nem mondtam nekik el kettőnél többször (amelyből minden bizonnyal egyet sem vettek komolyan abból ítélve, mennyire pátyolgattak), hogy nem omlottam azért össze, mert akkor még azt mondják, "sziftelen kutya ez". :-D

Ma egyébként rövid napom volt, csaknem fölöslegesen mentem be az iskolába, mert csak három óra volt megtartva (nekem 3-5. órám lett volna), de azokon is osztályreggeli volt meg filmnézés. Én azokhoz csatlakoztam, akik az agyról néztek egy filmet, azt a csoportot úgyis szeretem, és úgyis keveset vagyok velük. Lényeg, a harmadik óra után még egy kicsit poharazgattunk húsvét örömére (ó, igen, volt pezsgő is, ha ez valakinek velem kapcsolatban mond valamit... Tibike meg pont felhívott közben, vicces volt, de amúgy mindenre emlékszem... talán... ;-) ), aztán az igh. hazahozott. Jobb lett volna talán, ha mondom, hogy a kondi felé vigyen, neki kisebb kerülő, én meg nem szenvedek egész délután azon, hogy a napfényben akarok olvasni, de el kéne mennem kondiba. Annyira alulmotivált voltam, hogy képes voltam, és megettem az egyetlen egy Balaton-szeletemet, hogy utána tudjam magamnak azt mondani, "ha a csokit megetted, most kondiba is elmész". :-D Beteges, tudom. :-)

Egyébként beváltottam a házinéninek tett ígéretem, és felmostam a lépcsőházban. Ma pont beszéltünk, és mondta, hogy nagyon ízlett neki a mákos guba. (Persze a dicséret Andrea Keresztmamát illeti, akitől a recept származik, mert ugye Papi alapigazsága úgy hangzik, hogy "aki olvasni tud, főzni is tud". Én ezt azért kiegészíteném annyival, hogy nem mindegy, mit olvasunk (és itt most nem a krimikben előforduló receptekre gondolok), ezért is vezetem úgy a szakácskönyvem, hogy még egy sült krumpli is tudjon főzni belőle. Mert amikor elkezdtem írogatni a receptjeimet, max. egy sült krumpli szakácstudásának szintjén voltam. Jó, ok, talán még azén sem. :-D )

Felmerül a kérdés, hová jutottam el mára? Nos, egy bizonyos főzési kreativitásom kialakult már, azt hiszem. Ennek eddigi legjobb bizonyítékát ma ebédeltem, erre a túrós csuszára a saját szülőanyja se ismert volna rá. Hogy csusza helyett kifőtt tészta van? Az még talán nem ráz meg senkit. Aki kicsit ismeri családunk étkezési szokásait, az azt is tudja, hogy a pörcöt gyakran sós, pirított napraforgómaggal helyettesítjük. A kollégista verzió a túrót már elhagyja, mert az egész adaggal úgy sem tudna mit kezdeni. Ez a kollégista igénytelenség itt Németországban meg kifejezetten jól jön, mert ugye itt rendes túró nincsen. Ahogy sós, pirított napraforgómag sincs, ráadásul a tejfölöm is elfogyott (Mist!). És hogy mivel ettem a kifőtt tésztát? Kalinka kefírrel, sóval és (s.k.!) pirított szezámmaggal. Na, ráismertetek volna a mutáns túrós csuszámra? :-D

Este Star Wars 4.-et néztem, jó volt nagyon, most meg usgyi az ágyba, mert holnap korán lesz a kelés, megyek próbadolgozni. :-)

Und all das an einem einzigen Tag...

Reggel megyek be a suliba, a mellettünk lévő iskolában is épp szünet van, a gyerekek az udvaron játszanak. Néhány kissrác ott áll a kerítésnél, valamit beszélnek egymással, távolról nem hallom, meg egyébként is elmélyülten olvasom az aktuális regényt (Daniel Glattauer: Ewig dein. Egyszerűen beteges, örülök, hogy a végére értem. :-D ). Mikor odaérek a kerítés elé, egyszer csak megszólít az egyik. "Hey, Mädsche, Lust mit mir auszugehen?". Ja, klar, vielleicht gleich heut' Abend? Kit is izgat az a csaknem 20 év különbség, amely köztünk van?! De azért az egómnak jót tett a dolog, és nem mellesleg öt percen keresztül ezen nevettem. :-P

Amúgy a suliban minden rendben volt. Ja, a mai menzai kaja majdnem a berlini rakott búzát is ütötte. Vagy nem csak majdnem? Még nem döntöttem el. :-D Lényeg, hogy Nudelsuppe volt Brötchennel. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki (és megint jön a gasztroblog rész, de büszke vagyok rá, hogy ezúttal nem a saját főztömről írok :-D ), hogy zöldséglevesbe bele volt főzve elég vastag csőtészta, kb. 30:50:20 (zöldség, tészta, lé) arányban. Igen, jól látjátok. Az étel lényege szénhidrátot szénhidráttal. Szerencsére nem vagyok paleolit táplálkozó, máskülönben ma éhen haltam volna. :-D

Az egóm leépítéséről egyébként a napom további része gondoskodott. Először páros lábbal rúgtak ki a Reinigungsfirma Vorstellungsgesprächjéről (egyrészt szerintem másra számítottak, amit nem igen értek, mert ott volt előttük a cvm, vagy szerintük csak bekamuztam a tanulmányaimat? ja, mert az volt, hogy a pasi olyan tagoltan akart velem beszélni, mintha legalábbis fogyi lennék...), aztán meg egy kb. 16-17 éves cukika srác lemagázott a kondiban. Azt már idővel levágtam, hogy itt nem érvényes az a nálunk kb. íratlan szabály, hogy a kondiban nemre és korra való tekintet nélkül tegeződünk, de azért ez szerintem mégiscsak túlzás volt.

Egyébként régóta meg szerettem volna írni egy váratlan sorscsapást, de az a helyzet, hogy sokkal nagyobb hordereje van annál, hogy csak így odabiggyesszem egy bejegyzés végére. Nem, ennek külön bejegyzést szentelek. Hogy is mondják olyan menőn? Coming soon(er or later :-P ).

:-D ezerwattos vigyor :-D

Jelentem, a szociális célom elértem. Ma este megvalósult az, amit február elején a félév céljául tűztem ki magamnak: a főbérlők behívtak magukhoz, és kb. 40-45 percet töltöttem ott. Mindezt úgy, hogy eleve 21:15-kor mentem le hozzájuk. Hát igen, az Andrea Keresztmamaféle, verhetetlen mákos gubának hatalma van. :-) Mert ez volt az ürügy. Csináltam gubát, és vittem le nekik belőle. Vittem volna előbb is, de hát nem voltak itthon, mint kiderült, az egyik unoka születésnapját ünnepelték. :-) És beszélgettünk, hovatovább megkérdezték, van-e tesóm, és így beszélhettem az egyik központi társalgási témámról. (Ismeretlenül is le voltak nyűgöződve Tőled, Bruderherz. Mikor meséltem, mekkorára nőttél, megkérdezték, hogy keresztben alszol-e az ágyon. :-D De mondtam, hogy nem, kaptál újat néhány éve. :-) )

Holnap egyébként gombás szelet lesz a menü krumplilevessel, és ha most nem blogoltam volna, simán elfelejtem kivenni a húst a fagyasztóból. Megyek megint templomba, úgyhogy lassan húzok is aludni, csak ezt a jó hírt (mármint hogy ennyit beszélgettem a háziakkal náluk) muszáj volt megosztanom a nagyvilággal. :-)

Ohó! :-P

Nos, az elmúlt napokban némileg kiokosodtam a gasztronómia (service & catering) terén. Ma megtanultam, hogyan kell profin teríteni, bort kiönteni (melyiket hogyan, nos, ezt még van mit gyakorolni), hogyan terítünk profin, hogyan kell profin egy rakás nehéz tányérral mászkálni, felszolgálni, zsírjó volt. :-) Ma is voltam egy állásinterjún amúgy, és ez ráadásul közel is lenne a lakáshoz, úgyhogy lehet, végül mégsem Frankfurt lesz. Meg szimpi volt az egész, ráadásul alapvetően hétvégén kellenék nekik, én meg alapvetően hétvégén érek rá, úgyhogy warum nicht? Meg ha vannak fix emberek az életemben, az már elég jó. :-) Viszont kicsit elfáradtam bele, úgyhogy legszívesebben lelépnék aludni, de még nem teszem, hanem intézem egyéb dolgaimat, és közben arra várok, hogy történjék velem még valami jó. Hátha. Elvégre is még egy óra hátra van a napból. ;-)

Ojemine

Kommentnek csak annyit, hogy múlt csütörtökön ezen a széken napozva olvastam...


Egyébként meg holnap a hóhelyzetre való tekintettel nem lesz iskola. Juhúúúúúúúúú! :-D

március 11. - csak hogy valami elmés címet adjak

Fura nap ez a mai, nagyon sok minden történt, és nem állíthatom, hogy annyira lelkesítene minden infó, amelyet ma a világhálón olvastam. Pedig olyan jól indult a nap! De ezt a furább részét hagyjuk, mert sokkal inkább hajlom mosolygós gasztroblogot vezetni, mint depizős-politizálóst.

Ennek jegyében szeretném leszögezni nagy örömmel, hogy egyre rutinosabbá válom a konyhában. Legutóbbi alkotásaim: rongyleves és zöldbabfőzelék. Utóbbit tejföllel és tejszínhabbal csináltam (XD), nem is lett olyan rossz. (Közben eszembe jutott, hogy azért a fél doboz tejszín még megvan, így gyorsan csináltam egy kakaót, és beleburítottam a maradékot, mert máskülönben elfelejtem, és megromlik.) De az abszolút tanulság az, hogy tanuljak már meg valami főtt tojástól különböző, ködnél sűrűbb, kátránynál hígabb, értelmes feltétet készíteni, mert ez már kezd uncsi és egyoldalú lenni... :-) Hm, közben elolvastam a csirkepörkölt receptjét, ez nem is olyan bonyolult, még a hétvégén megcsinálom. ;-)

Egyébként az elmúlt időben nem állt meg az élet. Szilárdult az órarendem, meglátogatott Philipp, kirándultunk egy nagyot a tavasz első napján (az oldalsávba fel is töltöttem az újabb képeket, igen, valóban nem túl tavasziasak), anschließend minden társasjátékban kikaptam tőle és nagynénjétől, kitavaszodott (meg azóta újra beteledett :-P), kaptam egy csodaszép nőnapi köszöntést, a hétvégén pedig lett bicóm, méghozzá sötétlila. Legközelebb majd már töltök fel róla képet, mert tegnap szépen le is takarítottam, minden rendben van vele, csillog-villog, csak most megint esik a hó a beteledés jegyében.

Bizonyos mértékű változás az életemben, hogy mióta nem vagyok egyetemi kötelékben, rohamtempóban falom a könyveket, és nagyon élvezem. Nem érdekel, ki mit gondol a szakdolimról, de az írása közben én annyira meggyőztem magam, hogy olvasni milyen jó, hogy azóta ez megy folyton. A héten a hatodik regényt fejezem be január közepe-vége óta (3 magyar, 3 német). Ó, igen, luxustevékenység, tudom, mint a kondi is. Na de amíg megtehetem, és amíg mindkettőt nagyon élvezem? :-) Meg most komolyan, mi a manót csináljak a napi fél óra utazási időben??? Akkor már töltsem valami értelmessel, ha nem Grävenwiesbachban vagy Brandoberndorfban akarok felébredni. (Márpedig definitíve nem.) :-D

No, de most már lassan eltűnik a kakaó felpörgető hatása, le kéne lépnem aludni. Holnap úgyis filmes este lesz, méghozzá egészen pontosan ezt fogom nézni: http://www.tvinfo.de/fernsehprogramm/sendung/192441772_der_minister. Lachlach, wie lustig! :-) Nálunk nem akar valaki a smittelés témakörében filmet forgatni? Lehetne rakni bele egy csomó, éppen edző, TF-es srácot mellékszereplőnek... :-P (Btw., ha valaki megcsinálná ezt kigyúrt srácokkal, akkor jogdíjat követelek az ötletért. :-D) Lehet, hogy a Szabadság, szerelmet nem ütné, de azért nem lenne rossz. :-P

Ja, és a GEMA már emgint jó munkát végzett. A 10 klasszikusból egyetlen egyet sikerült meghallgatnom a neten. -.- Ömm, szorr a szomorú befejezésért, de ez a nap nekem eléggé erről szólt... http://www.quart.hu/quart/nagy/20130311-cipo-es-a-republic-karrierje-tiz-dalban.html

Ám legyen, zárjuk kicsit vidámabban, ha valaki ma nem kattintott volna a google-ra, akkor bittschön. Még általános életvezetési tanácsnak is elmegy. :-)

Tavaszodik

Ma a csodálatos napsütésben folyamatosan ennek a versnek a megzenésített verzióját dúdoltam: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/irodalom/vers036.htm

Felmerül a kérdés, vajon miért egy BME-s honlapon jelenik meg ez a cukika vers... Azért vicces. :-) Egyébiránt estefelére valahogy elkenődtem, mint egy tintafolt, így aztán nincs is tovább türelmem a mai naphoz, elmegyek aludni. Holnap reggelre minden rendben lesz már remélhetőleg. De legalább a nap kisüt. :-)

Jaaaa, a nap mondata: "Jajj, ilyen bőgőmasinát kell nékem feleségül vennem!" Na, ki tudja, honnan van, és pláne hogy ki mondja? ;-)