Szüneeeeeeeeet! :-)

Kitört a tavaszi szünet. Valahol király, de eskü, elcserélném a dolgos hétköznapokra a szünetet, ha cserébe kitörne a tavasz. :-) Pedig ez jelen körülmények közt igen nagy szó, mert tegnap beleszaladtam egy konfliktusba, elég gázos helyzet volt, ma az egész tantestület engem vigasztalt miatta. Ezt őszintén szólva kicsit túlzásnak éreztem, mert a konfliktussal bennem felhalmozódott feszültséget utána rögvest legyúrtam a kondiban, de nem mondtam nekik el kettőnél többször (amelyből minden bizonnyal egyet sem vettek komolyan abból ítélve, mennyire pátyolgattak), hogy nem omlottam azért össze, mert akkor még azt mondják, "sziftelen kutya ez". :-D

Ma egyébként rövid napom volt, csaknem fölöslegesen mentem be az iskolába, mert csak három óra volt megtartva (nekem 3-5. órám lett volna), de azokon is osztályreggeli volt meg filmnézés. Én azokhoz csatlakoztam, akik az agyról néztek egy filmet, azt a csoportot úgyis szeretem, és úgyis keveset vagyok velük. Lényeg, a harmadik óra után még egy kicsit poharazgattunk húsvét örömére (ó, igen, volt pezsgő is, ha ez valakinek velem kapcsolatban mond valamit... Tibike meg pont felhívott közben, vicces volt, de amúgy mindenre emlékszem... talán... ;-) ), aztán az igh. hazahozott. Jobb lett volna talán, ha mondom, hogy a kondi felé vigyen, neki kisebb kerülő, én meg nem szenvedek egész délután azon, hogy a napfényben akarok olvasni, de el kéne mennem kondiba. Annyira alulmotivált voltam, hogy képes voltam, és megettem az egyetlen egy Balaton-szeletemet, hogy utána tudjam magamnak azt mondani, "ha a csokit megetted, most kondiba is elmész". :-D Beteges, tudom. :-)

Egyébként beváltottam a házinéninek tett ígéretem, és felmostam a lépcsőházban. Ma pont beszéltünk, és mondta, hogy nagyon ízlett neki a mákos guba. (Persze a dicséret Andrea Keresztmamát illeti, akitől a recept származik, mert ugye Papi alapigazsága úgy hangzik, hogy "aki olvasni tud, főzni is tud". Én ezt azért kiegészíteném annyival, hogy nem mindegy, mit olvasunk (és itt most nem a krimikben előforduló receptekre gondolok), ezért is vezetem úgy a szakácskönyvem, hogy még egy sült krumpli is tudjon főzni belőle. Mert amikor elkezdtem írogatni a receptjeimet, max. egy sült krumpli szakácstudásának szintjén voltam. Jó, ok, talán még azén sem. :-D )

Felmerül a kérdés, hová jutottam el mára? Nos, egy bizonyos főzési kreativitásom kialakult már, azt hiszem. Ennek eddigi legjobb bizonyítékát ma ebédeltem, erre a túrós csuszára a saját szülőanyja se ismert volna rá. Hogy csusza helyett kifőtt tészta van? Az még talán nem ráz meg senkit. Aki kicsit ismeri családunk étkezési szokásait, az azt is tudja, hogy a pörcöt gyakran sós, pirított napraforgómaggal helyettesítjük. A kollégista verzió a túrót már elhagyja, mert az egész adaggal úgy sem tudna mit kezdeni. Ez a kollégista igénytelenség itt Németországban meg kifejezetten jól jön, mert ugye itt rendes túró nincsen. Ahogy sós, pirított napraforgómag sincs, ráadásul a tejfölöm is elfogyott (Mist!). És hogy mivel ettem a kifőtt tésztát? Kalinka kefírrel, sóval és (s.k.!) pirított szezámmaggal. Na, ráismertetek volna a mutáns túrós csuszámra? :-D

Este Star Wars 4.-et néztem, jó volt nagyon, most meg usgyi az ágyba, mert holnap korán lesz a kelés, megyek próbadolgozni. :-)