2013. március 19., kedd

Und all das an einem einzigen Tag...

Reggel megyek be a suliba, a mellettünk lévő iskolában is épp szünet van, a gyerekek az udvaron játszanak. Néhány kissrác ott áll a kerítésnél, valamit beszélnek egymással, távolról nem hallom, meg egyébként is elmélyülten olvasom az aktuális regényt (Daniel Glattauer: Ewig dein. Egyszerűen beteges, örülök, hogy a végére értem. :-D ). Mikor odaérek a kerítés elé, egyszer csak megszólít az egyik. "Hey, Mädsche, Lust mit mir auszugehen?". Ja, klar, vielleicht gleich heut' Abend? Kit is izgat az a csaknem 20 év különbség, amely köztünk van?! De azért az egómnak jót tett a dolog, és nem mellesleg öt percen keresztül ezen nevettem. :-P

Amúgy a suliban minden rendben volt. Ja, a mai menzai kaja majdnem a berlini rakott búzát is ütötte. Vagy nem csak majdnem? Még nem döntöttem el. :-D Lényeg, hogy Nudelsuppe volt Brötchennel. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki (és megint jön a gasztroblog rész, de büszke vagyok rá, hogy ezúttal nem a saját főztömről írok :-D ), hogy zöldséglevesbe bele volt főzve elég vastag csőtészta, kb. 30:50:20 (zöldség, tészta, lé) arányban. Igen, jól látjátok. Az étel lényege szénhidrátot szénhidráttal. Szerencsére nem vagyok paleolit táplálkozó, máskülönben ma éhen haltam volna. :-D

Az egóm leépítéséről egyébként a napom további része gondoskodott. Először páros lábbal rúgtak ki a Reinigungsfirma Vorstellungsgesprächjéről (egyrészt szerintem másra számítottak, amit nem igen értek, mert ott volt előttük a cvm, vagy szerintük csak bekamuztam a tanulmányaimat? ja, mert az volt, hogy a pasi olyan tagoltan akart velem beszélni, mintha legalábbis fogyi lennék...), aztán meg egy kb. 16-17 éves cukika srác lemagázott a kondiban. Azt már idővel levágtam, hogy itt nem érvényes az a nálunk kb. íratlan szabály, hogy a kondiban nemre és korra való tekintet nélkül tegeződünk, de azért ez szerintem mégiscsak túlzás volt.

Egyébként régóta meg szerettem volna írni egy váratlan sorscsapást, de az a helyzet, hogy sokkal nagyobb hordereje van annál, hogy csak így odabiggyesszem egy bejegyzés végére. Nem, ennek külön bejegyzést szentelek. Hogy is mondják olyan menőn? Coming soon(er or later :-P ).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése